A farm, ahol élünk 100% magyar rajongói honlap - prairie.hu

Laura Ingalls Wilder levele a gyerekeknek

Ezt a levelet Laura Ingalls Wilder a gyerekeknek, olvasóinak címezte. Az eredeti szöveg a következő weblapon található: www.prairiefans.com

Kedves Gyerekek!

A wisconsini sűrű erdőben születtem 1867. február 7-én. Mindent átéltem, amiről a könyveimben írtam. Hosszú történet, napsütéssel és árnyékkal teli…

Házasságkötésünk után Almanzóval egy rövid ideig a kis szürke házban laktunk, majd 1894-ben kislányunkkal, Rose-zal egy társzekéren elhagytuk Dakotát és Ozarks-ba költöztünk egy farmra. Megtisztítottuk a földet és felépítettük a saját házunkat. Végül 200 hold megművelt földünk, egy marhacsordánk, és disznóink lettek, és mieink lettek a legjobb tojótyúkok az egész országban. Hosszú éveken át egyedül műveltük az egész földet, de mára majdnem az egészet eladtuk, vagy bérbe adtuk. Pihenésképpen lovagoltunk, vagy kocsikáztunk a szekerünkön, később pedig autóval. Sokat olvastunk és zenéltünk és részt vettünk az egyházi közösségi életben. Almanzo 1949-ben halt meg, 92 évesen. 63 évig voltunk házasok.

Bizonyára érdekel benneteket, hogy mi történt a könyveimből megismert emberekkel. Édesanya és Édesapa egy ideig még a tanyán éltek, majd a városba költöztek, ahol édesapa asztalosként dolgozott. Miután Mary elvégezte a Vakok Iskoláját, otthon lakott. Mindig vidám volt és szorgalmasan dolgozott, olvasott, zenélt. Carrie a DeSmet Hírújságnál dolgozott egy ideig, miután a tanulmányait befejezte, majd hozzáment egy bányatulajdonoshoz és Black Hills-be költöztek. Grace egy farmerhez ment feleségül és DeSmet-től néhány mérföldre élt.

Mary Power hozzáment az ifjú bankárhoz, és sajnos nem élt sokáig. Ida hozzáment az ő Elmer-éhez és Kaliforniába költöztek. Cap Garland meghalt, amikor egy cséplőgép motorja felrobbant. Nellie Oleson keletre ment, férjhez ment és Louisianába költözött.

Évekkel Almanzo halála előtt ellátogattunk DeSmet-be, hogy találkozzunk a régi barátainkkal. Sok régi épület eltűnt, helyükön újak álltak. Bárhová mentünk, találtunk ismerős arcokat, de mindannyiszor meglepődtünk, mert idősek és szürkék voltak, akárcsak mi, nem pedig fiatalok, ahogyan emlékeinkben éltek. Csak egy dolog van, ami mindig a régi marad, és az embereket Laura prérin töltött éveire fogja emlékeztetni, Édesapa hegedűje.

A könyveim régmúlt időkről szólnak. Ma az életünk és az iskoláink sokban különböznek az akkoritól; annyi minden van, ami könnyebbé tette az életet és a tanulást. De az igazi dolgok nem változtak. Még mindig az a legjobb, ha becsületesek és igazak vagyunk; ha a tőlünk telhető legjobbat tesszük, ha egyszerű dolgoknak tudunk örülni, vidámak és bátrak vagyunk, ha a dolgok rosszra is fordulnak. Az életszínvonalban nagy javulás történt, mert minden amerikai szabadon kereshette a boldogságát, és amíg az amerikaiak szabadok, mindig egyre szebbé fogják tenni országunkat.

Szeretettel kíván boldogságot
őszinte barátsággal,

Laura Ingalls Wilder

A fordítást Nagy Orsolya készítette 2004-ben