A farm, ahol élünk 100% magyar rajongói honlap - prairie.hu

Michael Landon

Michael Landon színész, rendező, forgatókönyvíró, producer Eugene Maurice Orowitz néven született 1936. október 31-én, a new york-i Forest Hills-ben. Collingswood-ban, New Jersey-ben nőtt fel, egy idősebb nővére volt, Evelyn. Gyermekkorát megkeserítették a szülei közötti gyakori veszekedések. Az ír katolikus édesanya, Peggy O'Neil és a zsidó édesapa, Eli Orowitz házassága nem sokáig volt boldog: a show-bizniszben dolgozó apa a munkájába temetkezett, miközben a labilis idegzetű, depressziós anya öngyilkossági kísérleteivel tartotta állandó stresszben a családot. A fiatal Eugene Orowitz csak áhítozott egy olyan család iránt, amilyet később "A farm, ahol élünk" Ingalls családjában a képernyőn életre hívott. Édesanyja többször nyilvánosan megszégyenítette a fiát, és az iskolatársai között sem igazán találta a helyét. A környékbeli családok zsidókkal szembeni gyűlölködése szintén megkeserítették a gyermekkori éveket. Végül középiskolás korában megtalálta, mivel tűnhet ki a többiek közül: sportolni kezdett, és a gerelyhajításnak köszönhetően nyert ösztöndíjat a Kolumbiai Egyetemre. Ezeket a gyermekkori élményeket dolgozta fel 1976-os filmjében, amely a "The loneliest runner" (A legmagányosabb futó) címet viseli.

Miután egy sérülést követően felhagyott a hivatásszerű sportolással, az iskolát is hamar otthagyta, és különböző alkalmi munkákból próbálta eltartani magát. A fordulópont egy szereplőválogatáson érkezett el, ahová egy ismerősét kísérte el, de végül őt szerződtették a szerepre. 1956-57-ben kisebb tévés szerepekben tűnt fel, például az 1956-os "Telephone Time"-ban. Első komolyabb feladatát 1957-ben kapta: az "I was a teenage werewolf" című mozifilm címszerepében szélesebb körben ismertté vált a neve. Ez a film a tinihorror műfajának egy igen korai, műfajteremtő darabja, amely nagyon jó kritikákat kapott. Az idegen hangzású "Eugene Orowitz"-ot színészi pályája kezdetén a könnyen megjegyezhető "Michael Landon"-ra cserélte. Egy 1986-os interjúban így vallott erről: "Mindenkinek színpadi neve volt az '50-es évek elején, például Rock, Lance és a többiek. A Eugene név nem illett volna közéjük."

A Bonanza című western sorozatban, amely 1959-ben indult az NBC tévécsatornán, 14 éven keresztül játszotta a legifjabb testvér, Little Joe Cartwright szerepét. Ez a sorozat amellett, hogy hírnevet, rengeteg rajongót és élete végéig biztos megélhetést szerzett a fiatal színésznek, arra is jó lehetőség volt, hogy a rendezést és a forgatókönyvírást is megismerje: 20 epizód forgatókönyvét írta, és 14-et rendezett. Emellett a másfél évtizedig tartó western sorozat során a színészetben is magabiztos tudást szerzett.

1973-ban véget ért a Bonanza, és Michael Landon úgy érezte, eljött az idő, hogy a maga ura legyen: következett "A farm, ahol élünk", amelyben a színészeten túl is nagy szerepet vállalt: rendezőként, alkalmi forgatókönyvíróként és producerként is részt vett a sorozat készítésében.

A farm, ahol élünk lazán támaszkodik Laura Ingalls Wilder gyermekregényeire, inkább tekinthető önálló műnek, mint a könyvsorozat feldolgozásának. A sorozat készítésében többen is közreműködtek a Bonanza készítői közül, például William F. Claxton rendező, John Hawkins és B. W. Sandefur forgatókönyvíró, Haskell Boggs operatőr.
A farm, ahol élünk sikere abban rejlett, hogy újrafogalmazta az 1970-es évekre kihalófélben lévő "ideális család" mintáját, és megteremtette a családi televíziózás alapjait. 1973-ban a színész nevelt lánya, Cheryl súlyos autóbalesetet szenvedett, és ekkor Michael Landon megfogadta, hogy ha a lánya felépül, akkor a minőségi televíziózás terjesztésére fogja fordítani a sikerét és a tehetségét. Mindvégig fontos volt számára, hogy a filmjeinek üzenete legyen, hogy a nézők tanulhassanak belőle valami hasznosat. Így vallott ars poeticájáról: "Azt akarom, hogy az emberek nevessenek és sírjanak, ne csak üljenek és bámulják a tévét. Talán régimódi vagyok, de úgy gondolom, hogy a nézők éheznek az olyan műsorokért, amelyekben a szereplőknek tartalmas mondanivalójuk van." Michael Landon sosem volt jó tanuló az iskolában, de a munkáival kapcsolatban maximalista volt, és minden vele dolgozótól maximális teljesítményt követelt meg. Mégsem zsarnokként emlékeznek rá az egykori munkatársak, színészek: jól bánt a gyerekszínészekkel, és tréfálkozásaival könnyen feldobta a forgatás hangulatát.

A farm, ahol élünk 1974-től 1983-ig készült. A sorozat amellett, hogy felidézett egy letűnt kort, a XIX. század utolsó harmadának világát, arra is alkalmas volt, hogy Michael Landon feldolgozza az őt érdeklő témákat: készített részeket zsarnok szülőtől szenvedő családokról, kitaszított, a többiektől valamiben különböző gyerekekről, járványról, családi tragédiákról, drogfüggőségről. A vidámabb epizódok pedig számtalan lehetőséget kínáltak a helyzetkomikum kiaknázására. Az utolsó epizód után készült még három másfél órás tévéfilm, a legutolsó film végén felrobbantották a díszletül szolgáló város épületeit. Michael Landon úgy érezte, hogy szükség van az efféle katarziskeltésre egy ilyen hosszú tévésorozat végén, valamint nem szerette volna más filmek díszleteként viszontlátni szeretett Walnut Grove-ját.

A farm, ahol élünk befejezésekor Michael Landon egy új sorozaton, a Father Murphy-n dolgozott, amelynek címszerepét jó barátja, Merlin Olsen játszotta (ő volt Jonathan Garvey a "Farm"-ban). Ez a sorozat szintén a XIX. században játszódott, valamivel korábban, mint a "Farm", az 1860-as években. Michael Landon elsősorban forgatókönyvíróként vett részt a készítésében, illetve két epizódot rendezett.

A Father Murphy után egy újabb családi sorozat következett, a Highway to Heaven (Főút a Mennybe), amelyben Michael Landon és régi jó barátja, Victor French (Mr. Edwards a "Farm"-ból) játszották a főszerepeket. A rendező szintén Michael Landon volt, illetve húsz epizód forgatókönyvét is ő írta. Victor French egy egykori rendőrt játszott, Michael Landon pedig egy próbaidős angyalt, aki útitársával autózva az országban igyekszik jobbá tenni az emberek életét. A sorozatnak a szokatlan szereplők és történet miatt eleinte nem jósoltak sikert, de a kezdeti kritikusoknak nem lett igazuk: a '80-as évek materializmusában (amelyet például a "Dallas" képviselt) üde színfolt volt ez a hagyományos értékeket közvetítő történet. Öt évad készült belőle, végül 1989-ben Victor French halála vetett véget a sorozatnak.

Michael Landon 1991. április 5-én jelentette be nyilvánosan, hogy rákos. Éppen egy új tévésorozatba ("Us") kezdett bele, amelynek még csak a pilot epizódja készült el; a forgatást a kemoterápiás kezelés idejére felfüggesztették. A betegséggel folytatott három hónapos küzdelem kezdődött, amely alatt egy emlékezetes szereplést vállalt a Johnny Carson vezette "Tonight Show"-ban. Optimizmusa, a filmsorozataiból jól ismert életigenlő szemlélete az utolsó hetekig megmaradt, ez az említett tévéinterjút látva is nyilvánvaló. A televíziózás korabeli ikonikus alakja, aki filmsorozataival alapvető szerepet töltött be a családi tévénézés kultúrájának megteremtésében, 1991. július elsején hunyt el máj- és hasnyálmirigyrákban. 54 évet élt, összesen háromszor volt házas, és kilenc gyermeket nevelt, akik közül többen követték őt a tévés pályán: Michael Landon Jr. rendező, forgatókönyvíró, Christopher Landon forgatókönyvíró, Jennifer Landon egy tévésorozatban szerepel. Michael Landon hatása az amerikai televíziózásra mindmáig jelen van.

A szövegben olvasható információkat az alábbi oldalakról gyűjtöttem:
IMDb.com
Wikipedia.org
Landon Legacy (megszűnt weboldal)
Michael Landon rajongói oldal